A második világháború vége és az azt követő évek a magyarországi németek történetének legtragikusabb időszakát jelentik. Az 1946–48 között Németországba való kitelepítés Nagykovácsiból 2200 főt sújtott.
Nagykovácsi főterétől nem messze, az Ördögárok patak partján áll a Honfoglalás emlékműve.
A település régi iskolája az 1800-as évek végén épült, ma művelődési házként és könyvtárként üzemel.
Nagykovácsi jellegzetes parasztházai közül sokat felújítottak, melyeket régi szépségükben tekinthetünk meg az ófalu utcáiban.
Nagykovácsi főterén áll az 1746-ban felszentelt római katolikus plébániatemplom, melynek barokk épülete országos műemlék.
Nagykovácsi temetőjében számos régi sváb sírkövet, a fák között megbújva pedig egy antik, ló vontatta halottaskocsit is felfedezhetünk.
A régi, parasztházból átalakított református templom helyett a helyi gyülekezet 2007-ben új templom építéséről határozott.
Nagykovácsit átszeli az Ördögárok patak, mely a Nagykovácsi-medencében ered, és a Dunába torkollik.
A korábban Wattay, ma Teleki-Tisza-kastély egyemeletes klasszicista épülete 1840 körül épült. Érdekessége, hogy az 1848-49-es szabadságharc idején Görgey főhadiszállása is volt.
A település főutcáján álló, 1746-ban készült Mária-oszlop a pestisjárvány, illetve a szabadtéri szentmisék emlékét őrzi.
A Szent Sebestyén tiszteletére szentelt kápolna az 1737-es kolerajárvány emlékét őrzi a település bejáratánál.
Az amerikai iskola immár 36 éve működik Magyarországon, Nagykovácsiba 2000-ben költözött.
A Kastély és a Sebestyén-domb felett található erdős-mezős területen több népszerű turistaút is vezet.
A Zsíroshegyi úton haladva a régi Kálváriából megmaradt kápolna elé érkezünk. Az út mentén 1832-től emeltek stációkat, kis, képpel ellátott kápolnácskákat.
A Mária-út egy Közép-Európát átívelő zarándokút, melynek egy szakasza Nagykovácsin át halad.
A pilisi medence szénbányászatának emlékét a homokszállító kötélpálya néhány szép vasoszlopa őrzi Nagykovácsiban, a Zsíroshegyen.
Az Alsó-Zsíroshegyről északnyugatnak lefutó Sziklás-hegy füves gerincéről szép kilátás nyílik.
A Zsíroshegy tisztásán omladoznak a hajdani Zsíroshegyi turistaház falmaradványai. A 80-as években még 40-50 főnek szállást adó turistaházat később magára hagyták, köveit elhordták.
A Nagy-Szénás kupolaszerű, sziklagyepes csúcsa felejthetetlen körkilátást nyújt.
A Budai-hegység egyik legvadregényesebb vidékére, a Nagykovácsitól északra magasodó Nagyszénásra már a XIX. sz. végén turistaút vezetett.
A Budai-hegység legmagasabb pontján, a Nagy-Kopasz csúcsán áll a Csergezán-kilátó.
A területileg Solymárhoz tartozó Ördöglyuk a Solymár és Nagykovácsi között emelkedő Zsíroshegy északkeleti oldalában nyílik.
A Kossuth Lajos utca - Telki út kereszteződésében régi kőkereszt áll.
Tölgyek árnyékában bújik meg a Vörös-pocsolya dagonyája a P (piros) túrajelzés útvonalán.
Anna-lakot, mely a 90-es évek előtt a környékbeli vadászatokat szolgálta, az 1900-as évek elején építették, és ma is az erdészet használatában áll.
Az Ilona-lak egy apró erdészház és pihenőhely a Nagykovácsi közeli erdőben, ahonnan a Zsámbéki-medencére tárul szép kilátás.
A Széltörés-erdőben 1924-ben végigsöprő szélvihar emlékére egy tölgyfán szentképet helyeztek el.
A Békás-tó tavasztól őszig kedvelt kirándulóhely, ahol szemügyre vehetjük a tó és környékének növény,-és állatvilágát.
Az I. és II. világháború nagykovácsi áldozatainak emlékműve a település központjában, a római katolikus templom előtt áll.
Ha felkapaszkodunk a település délkeleti oldalában található murvabánya fölé, gyönyörű kilátás nyílik az ófalura.
A feszület a főutcán, a Teleki-Tisza kastély bejáratától nem messze áll. Felirata: 1851.